És csodák csodájára a nadrágtartóját is sikerült eltávolítanom. Amikor véget ért a szám, kezdtem visszaadogatni a dolgait. Tárca… Fésű… Notesz… Majd, amikor már ment volna a helyére, visszahívtam. – Ez is az öné uram? – kérdeztem, és büszkén előhúztam a világ legkoszosabb, legszakadtabb, biztosítótűvel összetűzött nadrágtartóját. Az utolsó mutatvány is sikerült. Talán egy kicsit csalt, de jól csinálta. Most bizonyára együtt van a régi társasággal, abban a régi-régi cirkuszban. Nicsak! A Jancsi bohóc! Lám, itt van Ódry úr is! Meg a két Latabár! És a kis Fokker. Olga néni kávét főz. Kálmán felidézi a nagy számot a Fel a fejjel-ből. Rodolfo előkapja a kártyát, és önfeledten mutatja legújabb trükkjét. És újra boldog…
Krónikás: Berend Mihály
Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat 1987
